Mi a Jungdrung bön?

“Amikor spirituális szinten beszélünk a Jungdrung Bön kifejezésről, nem köthetjük azt semmilyen konkrét filozófiai rendszerhez, valláshoz, vagy tradícióhoz. Ez tisztán az Igaz Természetünkhöz kapcsolódik, Minden Jelenség Igaz Természetéhez. Tehát az Igaz Természet és Tudás, a Létezés Igazságának megvalósítása az, amit Jungdrung Bönnek nevezünk.
Mi a Jungdrung? A Jungdrung jelentése szvasztika, ami az örökkévalóságot, a megváltoztathatatlanságot jelképezi. Akkor mégis miért kívánjuk egy szellemi hagyományra használni azt a kifejezést, hogy Jungdrung Bön? Mert a Bön hagyomány – és most a történelmi szintről beszélek – teljes mértékig azzal foglalkozik, hogy elmagyarázza és bemutassa, hogy hogyan lehet megismerni ezt az Igazságot, a Létezés Igazságát, és hogy hogyan szerezhető meg az Igazság Megvalósításának a Tudása. Ez tehát olyan, mint egy közvetítő. Így amikor a hagyományról, vagy a rendszerről beszélünk, akkor az olyan, mint egy közvetítő, amin keresztül megérthető és elérhető az Igazság Megvalósítása, megszerezhető a Megvalósítás Tudása.
Tehát ezért nevezzük magát a hagyományt is Jungdrung Bönnek. Ezért a spiritualitás szempontjából a Jungdrung Bönt két részre osztjuk, ami a Tudás Jungdrung Bönje és a Tan Jungdrung Bönje. A Tan Jungdrung Bönje minden olyan tanításra vonatkozik, amit Buddha Tönpa Senrab mondott, aki a megalapítója volt ennek a vallásnak. Minden őt követő mester kommentárja, ami a szavain alapul is ide tartozik. A Tudás vagy Megvalósítás Jungdrung Bönje, minden olyan tudásra vagy megvalósításra vonatkozik, amit azáltal értünk el, hogy gyakoroltuk a Buddha és a hagyományvonyal-mesterek által mondott tanításokat. Ezt nevezzük a Tudás Jungdrung Bönjének.”

/Khenpo Tenpa Yungdrung 2005, Budapest/

A Jungdrung Bön, őszentsége a XIV. Dalai Láma által elismert ötödik nagy iskolája a tibeti spirituális hagyományoknak. Sokszor, mint buddhista hagyományt mutatják be, de sokszor a bönt csupán, mint Tibet ősi, a buddhizmus előtti vallásaként említik meg.

Ha a buddhizmust úgy definiáljuk, mint azon spirituális hagyományok gyűjtőfogalmát, amelyek Sákjamuni Buddhára vezethetőek vissza, és ezeket nevezzük Buddha-dharmának, akkor a Jungdrung Bönt nem sorolhatjuk ide, mivel alapítójának és tanai forrásának Tönpa Senrab Miwot (sTon pa gShen rab Mi bo) nevezi meg, aki a hagyomány szerint, mintegy 18000 évvel ezelőtt született.[1] Alapvetően viszont tartalmazza mindazokat a filozófiai nézeteket, tanításokat és gyakorlatokat, amelyeket a tibeti buddhista iskolák is magukénak mondanak, és ha figyelembe vesszük a hagyomány elképzelését a korábbi világkorszakok buddháinak létéről, illetve arról, hogy számos Buddha létezett, létezik és létezni is fog, akkor már nem lehet olyan kategorikusan kijelenteni, hogy a Jungdrung Bön nem Buddha-dharma. Az évszázadok alatt rengeteg buddhista hatás érte, és viszont is hatott a tibeti vallási hagyományokra.[2] Snellgrove-ot idézve: „Elfogadott mindent, és semmit sem utasított el az évszázadok folyamán, ez egy mindent felölelő formája a tibeti vallásnak.”[3]

A bon jelentése megegyezik a zsang zsungi gyer szóval, ami annyit tesz kántálni, énekelni,[4] de ma már lefed mindent, amit a chos, a dharma is jelent.[5]

Alapvetően háromféle bönt különböztethetünk meg: a korai bönt, a Jungdrung Bönt és az új bönt.

A korai bön hasonló a közép-ázsiai sámánisztikus hagyományokhoz, és ez a fajta hagyomány a mai napig él a Himalájában, keveredve a körülötte megjelenő egyéb spirituális hagyományokkal. A bön hagyomány úgy tartja, hogy az istenek meghívásának és az ártó szellemek elűzésének a gyakorlata Tönpa Senrabtól ered,[6] amit akkor tanított, amikor egyszer meglátogatta Tibetet, majd ezek beépültek a Jungdrung Bön okozati járművei közé is. Azonban a helyenként még ma is élő véráldozati szertartások nem Tönpa Senrab-tól, hanem a szinpo (srin po) démonoktól erednek.[7]

A második, a Jungdrung Bön (g.yung drung bon), azaz Örökkévaló Bön. A jungdrung megfelel a szanszkrit szvasztikának. A Jungdrung Bön hagyomány Tönpa Senrab Miwora vezeti vissza magát, aki a bönpok szerint a mostani világkorszak buddhája. Ő tanította a bön szútra, tantra és dzogcsen járműveit, amit halála után le is jegyeztek, habár nem maradtak fent elsődleges források a tanításairól, és nem találtak még a tizedik századnál régebbi szövegeket.[8] Ezeket Olmo Lungrigben (’Ol mo Lung ring), Tagzig (sTag gzig) földjén nyilatkozta ki, majd innen kerültek át Zsang zsungba (Zhang zhung), ahol lefordították zsang zsungi nyelvre és annak fő vallása lett. Innen jutott el Tibetbe. Először a második király, Mutri Cenpo (Mu Khri bTsan po) idején fordítottak tibetire bönpo szövegeket,[9] majd miután Tibet magába olvasztotta a zsang zsungi területeket, egyre inkább beleolvadt a tibeti kultúra egészébe. A bön hagyomány szerint ez volt a megszabadulás első teljes ösvénye Tibetben.

A harmadik, az új bön a 14. századtól jelent meg, nagyon hasonló a nyingma (rnying ma) rendszeréhez, és főleg terma (gter ma) szövegekre alapozza gyakorlatait.

/Írta: Csáki-Bertók Sára/

[1] Az életrajza szerint 82 gshen évig élt. 1 gshen év 100 normál évnek felel meg, ezért így számolva 8200 évig élt, viszont ha normál emberi évvel számolunk, akkor 82 évig élt 9000 évvel ezelött, és ezzel a számítással is gyakran lehet találkozni. lásd: Jakab – Hendrey 2012: 86.

[2] Jakab – Hendrey 2012: 86.

[3] Snellgrove 2010: 12-13 „Accepting everything, refusing nothing through the centuries, it is the all-embracing form of Tibetan religion.”

[4] Nagano – Karmay 2008: 39.

[5] Snellgrove 2010 [1967]: 1.

[6] Karmay 2005 [1972]: xix.

[7] Reynolds 2010: 86.

[8] Karmay 2009 [1997]: 108.

[9] Reynolds 2006 [2005]: 6-7.

Bibliográfia

Jakab Katalin – Hendrey Tibor 2012. „Beszélgetés Khenpo Tenpa Jungdrung Rinpocsével.” Budapest: Keréknyomok 6(1) 84-90

Snellgrove, David 2010 [1967]. The Nine Way of Bon. Bankok: Orhid Press

Nagano, Yasuhiko – Samten G. Karmay (edt.) 2008. A Lexicon of Zangzhung and Bonpo Terms. Senri Ethnological Reports 76. Bon Studies 11. Osaka: National Museum of Ethnology

Reynolds, John Myrdhin 2010. „The Bonpo Tradition of Dzogchen”. In: A Collection of Studies on the Tibetan Bon Tradition (p.84-94) [Online] http://www.holybooks.com/studies-tibetan-bon-tradition/    [Megtekintve: 2015. 02.13]

Reynolds, John Myrdhin 2006 [2005]. The Oral Tradition from Zhang-Zhung. Kathmandu: Vajra PublicationsSamten G. Karmay 2005 [1972]. The Treasury of Goos Sayings. Delhi: Mortial Banarsidass

Samten G. Karmay 2009 [1997]. „A General Introduction to the History and Doctrines of Bon” 1975, Tokyo. In: Samten G. Karmay. The Arrow and the Spindle, Studies in History, Myths, Rituals and Beliefs in Tibet. Kathmandu: Mandala Book Print