33. Menri Trizin

A bön Menri Kolostor 33. apátja, Őszentsége Menri Trizin a tibeti bön hagyomány spirituális vezetője. Tibetben született 1929-ben, a távoli, keleti tartományban Amdoban, a kínai határhoz közeli Kyongtsang faluban és a helyi pap a Lama nevet adta neki.

Kisgyermek korában elvesztette édesanyját és Anyen Macsen, a család egy idős barátja nevelte őt fel.

Mikor Lama nyolc éves lett, apja Jalo Jongdong elvitte őt a közeli Phuntsog Dargye Ling Kolostorba, ahol írni, olvasni, recitálni tanult és ahol a bön hagyomány életre szóló tanulmányait elkezdte. Önmagát a spirituális gyakorlásnak és a tanulásnak szentelve, 25 éves korára elérte a gese fokozatot, Lopön Tenzin Lodrö Gyatso irányításával. A következő években délre utazott, Gyarlongba a bön egyik provinciájába, ahol nyomatokat készített a bön Kangyur hagyományos fadúcairól. Miután hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött össze, öszvéreket használt a több mint száz szakrális kötet elszállításához, és fáradságos hat hónapos visszaútba kezdett a kolostorába. 27 éves korában zarándoklatba kezdett, először kínába ment, ahol számos szent helyet látogatott meg, majd tovább haladt Lhaszaba. A következő néhány évben tibeti bön kolostorokba tanult, mint a Menri, Khana és Yungdrung Ling, ahol Sangye Tenzin Yongdong-ként vált ismerté. Élt egy ideig a Drepung kolostorban, Lhasaban.

1959-ben Lhasaból Nepálba, Dolpoba menekült, ahol találkozott a Yungdrung Ling kolostor híres apátjával, aki számüzetésben élt itt. Szintén Dolpoban a Samling kolostorban találkozott a londoni egyetem neves tudós professzorával, David Snellgroveval. Dolpoban a szükségtől hajtva, hogy megőrizze a bön hagyományt és kultúrát, Sangye Tenzin nagy mennyiségű fontos bön szöveget gyűjtött össze, mind nyomtatott, mind fadúcos nyomat formájában, és azokat ismét a jól bevált öszvéreken Indiába vitte. 1961-ben Samten Karmayval és más szerzetesekkel együtt Sangye Tenzin útra kelt Új Delhibe.

E. Gene Smith (a Washington D.C. kongresszusi könyvtár kelet-ázsiai képviselője) bátorítása és támogatása mellett folytatta az életre szóló elkötelezettségét a felbecsülhetetlen értékű szakrális szövegek és irodalom megörzésére, nyomtatására, és másolására. 1962-ben, a new york-i Rockefeller alapítvány támogatásával Sangye Tenzin Yongdong, Samten Karmay és Tenzin Namdak, a tibeti kultúráról tanítottak, Snellgrove professzor asszisztenseiként a Londoni Egyetem Afrika és Orientalisztika szakán, ahol maguk is tanultak, megismerkedvén a nyugati történelmmel és kultúrával.

Angliai tartózkodása és európai utazásai közben Sangye Tenzin több keresztény kolostorban is időzött. 1964-ben magánkihallgatáson találkozott VI. Pál pápával Rómában. Ebben az évben Őszentsége a XIV. Dalai Lama kérésére számos, más önkéntes tanítóval együtt, megnyitottak egy iskolát Mussoorieben, észak Indiában, tibeti menekült gyerekek számára, hogy a nyolc osztályt elvégezhessék.

A hatvanas évek közepén, állandó tábort hoztak létre a tibeti bönpok számára Dolanjiban, India Himachal Pradesh tartományában, a Lopön Tenzin Namdak által választott és az Új Delhi-i Katolikus Könyörületes Rend által vásárolt területen. 1966-ban, a tibetológus tudós, Per Kvaerne meghívására Sangye Tenzin Yongdong Norvégiába ment és ott az osloi egyetemen tibeti történelmet és vallást kezdett tanítani. Itt jutott tudomására, hogy ő lesz a következő, a 33. apátja a Menrinek, aki a bönpok spirituális vezetője.

1969-ben, hosszas és részletes előkészületek után elfogadta tisztségét, mint a Menri 33. apátja, és vállalta a feladatot, hogy irányítja az erőfeszítéseket, melyek a Dolanjiban a Menri kolostor újraalapítására irányultak, melynek eredetiét 1405-ben Tsang tartományban építették és a kínai kulúrális forradalom idején 1960-ban leromboltak.

Azóta is fáradhatatlan odaadással és a sok barát nagylelkű támogatásával, Őszentsége 33. Menri Trizin idejét és figyelmét arra öszpontosítja, hogy létrejöhessen Dolanjiban egy sugárzóan autentikus bön kolostor, mely a bön kultúra és hagyomány központja.

/Forrás: Bon Foundation; Fordította: Csáki Eörs/