A JUNGDRUNG BÖN


A jungdrung bön Tibet eredeti vallása, a világ egyik legrégebbi spirituális rendszere. Egyedülálló és rendkívül gazdag hagyomány. Ez a tudás segít az érző lényeknek megbírkózni a mindennapi élet kihívásaival és végsősoron végigvezeti őket a megvilágosodáshoz vezető úton.

Nagylekűség gyakorlatok a Bönben – SZANGCSÖ

szang hirdetéskép
Illatos füst felajánlás és az azzal való tisztítás gyakorlata

A Jungdrung Bön hagyomány Négy Nagylelkűség gyakorlata közül a Szangcsöt reggelente végezzük és célja a felajánlásokon túl a környezet megbékítése és az akadályok
elhárítása.

Október 13-15.Samten_sang_plakát_mail

Részletes program:
13. péntek: 18:00 – 20:00 Bevezetés és meditáció
14. szombat: 9:30 – 11:00 Szangcsö és meditáció
11:15 – 12:30 Tanítás
12:30 – 15:00 Ebéd szünet
15:00 – 18:00 Tanítás (rövid szünettel)
15. vasárnap 9:30 – 11:00 Szangcsö és meditáció
11:15 – 12:30 Tanítás
12:30 – 15:00 Ebéd szünet
15:00 – 18:00 Tanítás (rövid szünettel)

Javasolt támogató felajánlás: 12000 Ft
Egyesületi tagoknak: 10000 Ft

Kérjük díjmentes előregisztrációddal támogasd a szervezők munkáját.
REGISZTRÁCIÓ: jungdrungtengyedude@gmail.com


 

Menedékfa – 1.rész


A Menedékfa: Zsangzsung Szóbeli Átadási vonala

menedékfa

A Jungdrung Bön hagyományban azt a helyet, ahol az istenségek és a tisztelet tárgyai összegyűlnek úgy hívják, hogy a Menedékfa. Szokták “Cok Sing”-nek, a “Felhalmozások Mezejének” nevezni, néha az “Érdemek Mezeje” vagy “Érdem Mező” kifejezést használják, mert amit felhalmozunk az ehhez a helyhez való tiszteletadással és felajánlásokkal az érdem vagy erény. Ez a Menedékfa a Menri Hagyomány szerint, a nagy mester és tudós, Őeminenciája Jongdzin Tenzin Namdak Rinpocse rajzából.

menedék térkép

Az #1-101 képek a Zsang zsung Szóbeli Átadási Vonalát, a Zsangzsung Nye Gyü-t ábrázolják. A Dzogcsen tanításoknak ez az átadási vonala folyamatos és megszakítás nélküli.

Az #1-9 kép a Tudattól Tudatig való Átadás Kilenc Isteni Lénye. Ezek a lények a tanításokat az eredendő tudatosság, a rigpa útján adták át:

  1. A vonal forrása, a tanító Kuntu Zangpo. Ő a Bönku (Dharmakája). Mezítelen és díszek nélküli.
  1. Senlha Ökar, az együttérzés tiszta, fehér fény istensége. Ez a Dzogku (Szambóghakája). Az együttérzése mindent átható és ő az emelkedett, pozitív minőségek megtestesítője.
  1. Gyalwa Senrab, az istenség, aki azért ereszkedett le az emberi léttartományba, hogy vezesse az érző lényeket. Ő Tulku (Nirmánakája) és Tönpa Senrab Miwocse Úr néven vált ismertté.
  1. Cemé Öden, az isteni lény, aki egy isteni léttartományba emanálódott, hogy vezesse a bódhiszattvákat.
  2. Trulsen Nangden, az isteni lény, aki egy isteni léttartományba emanálódott, Kuntu Zangpo tudatából.
  3. Barnang Khudzsug, az isteni lény, aki egy isteni léttartományba emanálódott Kuntu Zangpo beszédéből.
  1. Zangza Ringcün, a Nagy Anya, Serab Csamma megnyilvánulása és Csimé Cukpü isteni anyja. Trulsen Nangden türkíz kakukk alakjában ereszkedett a jobb vállára, és finom, belső hőt okozott. Egy évvel később megszülte Csimé Cukpüt. Teste aranyszínű, a jobb kezében arany vázát tart, bal kezében pedig arany málát.
  2. Csimé Cukpü, türkíz színű. Kilenc nappal születése után anyja, Zangza Ringcün a térben függve és fényt sugározva találta. A tantrát és a Dzogcsent is tanította.

 

A Szóbeli Átadási Vonal kezdete

  1. Szangwa Düpa, A rigpán keresztül kapta az átadást, és ő volt az első, aki a beszédet is és a tudatosságot is használta a tanítások átadására. Tazig hercegeként született és elkezdte az átadást az emberi lények között. Mivel ő volt az első, aki a beszédet használta a tanítások átadására, a Szóbeli Átadási Vonal Tanítójaként is ismerik.

 

A #10-33. kép A Zsang zsung Szóbeli Átadási Vonalának 24 Mestere

A 24 Mester mindegyike a Zsang zsung ősi királyságából származott, és a beszédet használták a tanítások átadására. Mindegyikük elérte a Dzogcsen teljes megvalósítását, és ezt a realizációt a szivárványtest elérésével jelenítették meg. Ez a 24 Mester 4 csoportra oszlik.

 

#10-14 kép: Az Öt Mindenek-Fölötti Mester

#15-20 kép: A Hat Mester, akik megmutatják a Dzogchen Hat Jelentését

#21-29 kép: A Belső Tapasztalás Kilenc Mestere

#30-33 kép: Urgyen Négy Mestere

 

Az Öt Mindenek-Fölötti Mester

  1. Lhabön Jongszu Dakpa, Szangwa Düpától kapta az átadást és az istenek léttartományában terjesztette a tanításokat.
  2. Lübön Banam, Szangwa Düpától kapta az átadást és a (Szanszkrit. nága) léttartományban terjesztette a tanításokat.
  3. Mibön Tride Zambu, Szangwa Düpától kapta az átadást és az emberi léttartományban terjesztette a tanításokat.
  4. Banam Tyolpo
  5. Trisö Gyalwa, Banam Tyolpo fia volt.

 

A Hat Mester, akik megmutatják a Dzogcsen Hat Jelentését

  1. Raszang Bönpo Szamdrub
  2. Darma Serab
  3. Darma Bhode
  4. Zsangzsung Bönpo Tripen
  5. Muje Lhagyung
  6. Masen Legzang

 

A Belső Tapasztalás Kilenc Mestere

  1. Gyersen Taklha
  2. Raszang Bönpo Jungdrung Sze
  3. Szecsen Jungdrung Pen
  4. Gebar Döndrub
  5. Gyerpung Gepel
  6. Desze Gegyal
  7. Zsangzsung Namgyal
  8. Muje Lhagyung Karpo
  9. Sen Horti Csenpo

 

Urgyen Négy Mestere

  1. Sen Dönkün Drupa
  2. Raszang Bönpo Pengyal
  3. Gurub Szega
  4. Dawa Gyalcen

 

  1. Tapihrica, Nomád családban született Zsangzsung országában. A Szenge Tap nevű helyen gyakorolt a Tisze hegy közelében. Kilenc évig gyakorolt anélkül, hogy megszakította volna a gyakorlását közönséges emberi beszéddel. Elérte a szívárványtestet. Azután Tapihrica fiatal fiúként nyilvánult meg, és egy gazdag embernél kezdett el pásztorként dolgozni azon a helyen, ahol Nangzser Löpo gyakorolt. Amikor találkoztak, Nangzser Löpo egy sor kérdést tett fel a fiúnak, akinek a válaszai nagyon felbosszantották. Amikor a Zsangzsung királya előtti vitára hívta ki, a fiú nevetett és elkezdett a tudat igazi természetéről beszélni. Megértve, hogy ő nem közönséges fiú, hanem emanáció, Nangzser Löpo elájult. Amikor magához tért, látta, hogy a fiú átalakult, és szivárvánnyal körülvett világos és ragyogó testet mutatott, és a térben függött.
  2. Gyerpung Nangzser Löpo, A Zsangzsung Meri és Gekhö ciklusokat gyakorolta nagyon mélyen. Ezzel nagy mágikus erőt szerzett. A Zsangzsung királyának a papja volt és az egész királyságban jól ismerték. Odaadása révén háromszor találkozott és kapott tanítást Tapihricától. 573 évig élt.

24master

Zsangzsung Szóbeli Átadásának Hagyományvonal-mesterei a 8. századig

 

A Hat Jógi Zsangzsungból

  1. Gyalzik Szecsung, 72 éves korában kapta meg először ezeket a tanításokat. 317 évig élt, és elérte a szivárványtestet.
  2. Mu Sen Coge, 3 éves korában Nangzser Löpo képzett tanítványként azonosította, és 19 éves korában kapta meg a tanításokat. 173 évig élt, és elérte a szivárványtestet.
  3. Mu Gyersen Cotang, 113 évig élt, és elérte a szivárványtestet.
  4. Mu Sötram Csenpo, 117 évig élt, és elérte a szivárványtestet.
  5. Mu Gyalwa Lodrö, kilenc évig volt Mu Sötram Csenpo kísérője, mielőtt megkapta a tanításokat. 270 évig élt, és elérte a szivárványtestet.
  6. Pöngyal Cenpo, (Pöncsen Cenpo-ként is ismerik), Megtisztította fizikai testének összes szennyeződését és így nem volt szüksége arra, hogy ételt egyen táplálékként. 1600 évig élt, és a teste nem mutatta az öregedés jeleit. Aztán türkíz kakukká alakította magát, és elrepült délnyugat felé, hogy démonokat igázzon le.

 

Itt az átadási vonal Felső és Alsó átadási rendszerre oszlik a földrajzi hely szerint, ahol az átadás történt. 

A Felső Átadási Rendszer

A Hat Megvalósított Bölcs

Ezek a tanítványok az A Kinyilatkoztatások Átadásának Négy Körét (Ka Gyü Kor Zsi) kapták meg, de a Tapasztalati Átadást (a Nyam Gyü-t) nem.

  1. Guge Loden, Pöngyal Cenpotól kapta a tanításokat egy a Tisze hegy közelében levő helyen. Ifjú korában kecskepásztorként dolgozott és gyakran álmodott egy kék kakukkról, aki beszélt hozzá. Egy nap látott egy kakukkot, aki a közelében leszállt az égből. Amint közelebb ment, a madár helyett egy kék ruhás jógit talált. Ő volt Pöngyal Cenpo.
  2. Pureng Kunga, a Tisze hegy területén gyakorolt. A tanítója Dzogcseről szóló útmutatását követve egy hónap alatt elérte a megvalósítást.
  3. Naldzsor Szecsok, rendelkezett az élettartama meghosszabbításának erejével, és sok csodát mutatott fel.
  4. Khjungdzsi Mutur, jógiként vándorolt anélkül, hogy valamilyen konkrét gyakorlóhelye lett volna.
  5. Dewa Ringmo
  6. Tokmé Zsikpo, életének nagy részét egy barlangban töltötte. Megadta a teljes átadást Jangtön Serab Gyalcennek. Ugyanez a láma megkapta az Alsó átadási rendszer teljes átadását is. Ilyen módon őbenne újra egyesült a két átadási vonal.

 

Az Alsó Átadási Rendszer

  1. Lhundrub Mutur
  2. Sengyal Lhace, 113 évig élt.
  3. Lhagom Karpo, 97 évig élt.
  4. Ngodrub Gyalcen, Lhagom Karpo fia. Kérte a tanításokat apjától, de az elutasította, mondván, hogy végrehajtott egy jóslást, amely azt jelezte, hogy a fia nem jó jelölt. Ngodrub erre elhagyta feleségét és gyermekét, és egy buddhistához ment tanulni. Ezután nem sokkal apja módosította döntését, és beleegyezett abba, hogy tanítsa. 73 évig élt.
  5. Orgom Kündul, Néhány Bönpo gyakorló tanításokat kapott tőle, és sok buddhista gyakorló kereste fel. 80 évig élt.

 

Jangtön Serab Gyalcen személyében újra egyesül a Felső és Alsó Átadás Rendszere

  1. Jangtön Serab Gyalcen, A tekintélyes dolpói (Nepál) Jangtön vonalba született. A XI. században élt és tanított. Mind a Felső, mind az Alsó Átadási Rendszer teljes átadását megkapta, és így egyesítette az átadásokat. Együttérzésből leírt néhány tanítást és kommentárt. A jóslatnak megfelelően életének hossza 75 év lett volna, de amiatt, hogy leírta a titkos tanításokat, 67 éves korában halt meg.

 

Itt az átadási vonal ismét kettéágazik Déli és Északi vonalra. Itt a déli Átadási Vonal lámáit soroljuk fel.

A Mantra és a Tudat Öt Mestere

Ez az öt mester mind az előírásoknak, mind a Zsangzsung Meri gyakorlatnak a vonaltartója volt.

  1. Dampa Bumdzse, Dolpo, Mustang és Nyugat Tibet területén terjesztette a Bön tanításokat. Jangtön Serab Gyalcen fia volt. Apja halála után Dampa anyjától kapott tanításokat. Rendkívüli meditációs tapasztalatai miatt hozzáadta saját tanításait az apja tanításaihoz a Tapasztalati Átadásban.
  2. Lu Drakpa Tasi Gyalcen, Ő is Jangtön Serab Gyalcen fia volt. A testvérével ellentétben vándorló jógi volt. 85 évig élt.
  3. Tokden Wönpo Jese Gyalcen, anyja Jangtön Serab Gyalcen lánya volt. Apja rabló volt, és ő is kísérte a zsákmányszerző utakon. Egy nap apját egy harcban megölték, ő pedig súlyosan megsebesült. Amikor meggyógyult, bosszúállásba kezdett. Egy idő elteltével belefáradt a harcba, és elment nagybátyjához, Dampa Bumdzséhez, hogy olvasni tanuljon azért, hogy olvashassa az írásokat. Azonban túl lassan fejlődött, ezért a másik nagybátyjához, Lu Drakpához ment, és olyan tanításokat kért, amelyekhez nincs szükség írás-olvasásra. Miután megkapta a Zsangzsung Nye Gyü tanításokat, gyakorolt, és elérte a megvalósítást.
  4. Jangtön Gyalcen Rincsen, 8-tól 21 éves koráig tantrát gyakorolt. 21 éves korában megkapta a Dzogcsen tanítást. Ő alapította meg a Szamling kolostort Dolpóban, Nepálban.
  5. Csikcsö Depa Serab, Tokden Depa Serabként is ismerik. Többek között a Tisze hegy területén gyakorolt.
  6. Drucsen Gyalwa Jungdrung, 1242-1290. Négy testvér egyike volt, és a szerzetesi fogadalmakat az egyik idősebb bátyjától kapta. A családja által alapított Jeru Wenszaka Kolostor apátja is volt. Ő rendezte a Zsangzsung Nye Gyü gyakorlatait a Csaktri című, széles körben használt gyakorlási kézikönyvbe. (*) Sok imát, szertartási útmutatót és kommentárt írt.

(*) Ford. megj.: A tanítónk egyszer említette, hogy ha egy könyvet vihetne magával egy lakatlan szigetre, akkor a Gyalwa Csaktrit választaná.

  1. Ripa Serab Lodrö, Dolpóból származott és keresztül-kasul utazott Tibetben.
  2. Jese Rincsen
  3. Rangdrol Lama Gyalcen, Gyakran vitázott Buddhista szerzetesekkel, pl. Congkhapával is. (**)

(**) (Ford megj.: Congkhapa Lobzang Drakpa Tib. ཙོང་ཁ་པ་བློ་བཟང་གྲགས་པ་, Wyl. tsong kha pa blo bzang grags pa) (1357-1419) — A Gelug iskola alapítója).

  1. Atok Serab Gyalcen, Dru Gyalwa Jungdrung személyes kísérője volt. A megvalósítás sok jelét mutatta fel, és 120 évig élt.
  2. Karca Szönam Lodrö

 

A Déli és Északi Vonal Átadásai újra egyesülnek Patön Tengyal Zangpo személyében

  1. Patön Tengyal Zangpo, A megvalósítás sok jelét mutatta fel, és azt mondják, hogy a Tisze hegyet keselyű alakban kerülte meg.
  2. Tokden Sepal
  3. Namkha Özer
  4. Jungdrung Jese
  5. Rincsen Lodrö
  6. Nyamé Serab Gyalcen, 1356-1415 A tibeti Tasi Menri Kolostor megalapítója (Részletesebben a Menedékfa „Menri Kolostor Apátjai” részében.)
  7. Rincsen Gyalcen
  8. Namkha Jese
  9. Kunzang Gyalcen
  10. Cultrim Gyalcen
  11. Szönam Jese
  12. Szönam Jungdrung
  13. Secu Drungmu
  14. Serab Özer
  15. Jungdrung Gyalcen
  16. Serab Lodrö
  17. Serab Özer
  18. Cukpü Özer
  19. Jungdrung Cultrim
  20. Rincsen Özer
  21. Rincsen Lhundrup
  22. Serab Tenzin
  23. Serab Wangyal
  24. Jungdrung Wangyal
  25. Püncok Namgyal
  26. Serab Gongyal
  27. Nyima Tenzin
  28. Csokle Namgyal
  29. Serab Jungdrung
  30. Szangye Tenzin
  31. Tenzin Cultrim
  32. Gyalwa Lodrö
  33. Tenpa Lodrö
  34. Nyima Wangyal
  35. Serab Lodrö
  36. Szangye Tenzin, Lopön Tenzin Namdak
  37. Lungtok Tenpé Nyima, A Menri Kolostor arany trónjának 33. tartója

 

Rinpoche

A Menedék Ura, Őeminenciája Menri Jongdzin Tenzin Namdak Rinpocse


(Forrás: https://ravencypresswood.com/2015/01/18/the-field-of-accumulation-the-aural-transmission-of-zhang-zhung/

Copyright © Raven Cypress Wood, 2015)

Fordította: Kazsoki János

 

Őszentsége thugdam meditációjának megtekintése és Yongdzin Rinpocse levele


Szeptember 16 és október 2. között Őszentsége 33. Menri Trizin “thugdam” meditációban lévő testét az indiai, Menri Kolostorban meg lehet látogatni, hogy áldást kaphassunk tőle.

                          HH_thugdamHH33.MenriTrizinShenten_HH_puja

Alább olvasható Yongdzin Lopön Tenzin Namdak Rinpocse levele a bönpo közösséghez Őszentsége távozása kapcsán.

A Jungdrung Bön Minden Követőjének és a Palden Menri Kolostori közösségének:

A Nirvana felé tartó távozásán keresztül, Őszentsége 33. Gyalwa Menri Tridzin közvetlenül feltárta számunkra a tanítás jelentőségét, hogy bármi, ami összetett az illuzórikus és üres. Ez olyasmi amit mindannyiunknak, szerzeteseknek és világi gyakorlóknak egyaránt, akik az Ő menedéke alá tartoznak, fel kell ismerniük és hinniük benne. Végső tettei révén mindannyiunkat arra bíztatott, hogy a három kapunkat – test, beszéd, tudat – erényes cselekedetekkel kössük le. A tanácsainak alkalmazása maga a felajánlás és a tiszteletadás, amely teljesíti a kívánságait. Kérlek tartsd meg ezt a szívedben!

Az öregembertől, Tenzin Namdaktól,

/tibetiről fordította: Khenpo Tenpa Yungdrung Rinpocse/

Rinpoche levele

Szomorú Hír


his holines

Mély szomorúsággal telve tudatjuk veletek, hogy ma, szeptember 14-én 18:25-kor a világ összes bönpojának legfelsőbb vezetője, a Fehér Kalap Iskola Kiváló Drágaköve, A Fenséges Úr, a Bön Kiváló Székhelyének, a Menri Kolostor Trónjának 33. Tartója belépett a thugdam meditáció megingathatatlan állapotába, belépett a Jelenségek Végső Természetének Dimenziójába, a Pal Shenten Menri Labrang-i rezidenciáján. Ezáltal világszerte a bön követői vezető nélkül maradtak. Ezért minden bönponak kitartóan az erények gyakorlásának kell most szentelnie magát és tartózkodnia a rossz cselekedetektől. Nagyon fontos, hogy mindenki imákat mondjon és ajánlja fel az érdemeket Rinpocse végső távozása alatt. Miután megerősítésre kerül az áldások fogadása Őszentsége értékes földi maradványaitól, minden követőt a weboldalon értesítünk.

Központi Jungdrung Bön Adminisztráció, 2017 szeptember 14.

img081hh33

Interjú Khenpo Gelek Rinpocséval

2009-Geshe-Gelek-06

A Sambhala, Tibet Segítő Társaság stúdiójában

2016. május 13.

 

Hendrey Tibor, Sambhala:

Rinpocse, kérem beszéljen a bön hagyományról, annak történetéről, Zsangzsungtól, a dzogcsenen át, egészen napjainkig. Milyen nézeteltérések voltak a terjeszkedő tibeti buddhizmussal?

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Tasi delek! Amikor a bön hagyományról beszélünk, akkor három egymástól eltérő bönt különböztetünk meg a történelmük és hagyományuk alapján. Ezek a korai bön, a jungdrung bön és az új bön; három különböző rendszer. A jundrung bön hagyomány úgy tartja, hogy Buddha Tönpa Senrab volt a hagyomány alapítója, aki Olmo Lungring városában született. A pontos helyét persze napjainkban elég nehéz volna meghatározni, de úgy gondoljuk és a hagyomány is úgy tartja, hogy ez a hely itt a földön, valahol a Kailash-hegytől Nyugatra található. A hagyományunk szerint Tönpa Senrab egy megvilágosodott személy, amit tibetiül úgy mondunk „szang gye” amit buddhának fordítanak. Tehát a bön Buddha Tönpa Senrab-tól ered, aki miután megszületett Olmo Lungring földjén, már egész fiatal korában elkezdte tanítani a bönt, minek tanításait kilenc részre osztjuk és ezt A Bön Kilenc Útjának nevezünk. A kilenc utat három nagyobb csoportra osztjuk, úgy mint szútra, tantra és dzogcsen. Ezt tibetiül do ngak szem szum-nak nevezünk vagy másik meghatározással élve: a lemondás útja, az átalakítás útja és a felszabadulás útja. Ezek közül az utóbbi a dzogcsen, amit a kilenc jármű csúcsának nevezünk, ez a legmagasabb jármű. Azt tartjuk, és ez nagyon fontos a bön tanítások szempontjából, hogy a dzogcsen tanítások Buddha Tönpa Senrabtól származnak, tőle eljutottak Zsangzsungba és innen kerültek Tibetbe. Ezek alapján azt mondjuk, hogy a dzogcsen hagyomány Buddha Tönpa Senrabtól, egészen a mai napig töretlen vonalon jutottak el.

 

Kérdés: Milyen milyen rég volt ez?

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

A hagyomány azt mondja, hogy Buddha Tönpa Senrab születésétől 18033 év telt el. Sokan vannak, akik ezt így nem fogadják el és kételkednek, viszont sokan vannak akik igen. Érdekes és mindenképp fontos megemlíteni, hogy évről évre kerülnek elő olyan régi leleteket és találnak olyan nyomokat, melyek egyre korábbi időkre utalnak. Számos tibetológus kutatja a témát és igen, a feltárások alapján is egyre megyünk visszafelé az időben. Akárhogy is, de a hagyomány azt tartja, hogy a dzogcsen, Buddha Tönpa Serabtól a mai napig töretlen hagyományvonalon át jutott el. A bönben igen fontos a hagyományvonal. Nagyon fontos az átadásivonal, a tanítás hagyományvonala illetve a meghatalmazások vagy beavatások vonala. Ezek mind a Buddhától jönnek: a mester átadja a tanítványának, majd az is a saját tanítványának és így tovább, így jutott el a mai napig hozzánk. A dzogcsen gyakorlása által számos mester érte el a szivárványtestet. Ezek nem csak pusztán történetek, manapság is megtörténő dolgok. Tavaly például az egyik dzogcsen mester teste halálakor a felére, egészen apróra zsugorodott; mindenki láthatta a róla készült képeket. Halálakor felvette az ötpontos meditációs testtartást és ezután különböző jelek és szívárványok jelentek meg. Hasonló módon, nagyon sok dzogcsen mester érte már el a szivárványtestet – ugyebár a mi hagyományunk úgy tartja, hogy egy élet alatt lehetséges elérni a megvilágosodást.

Tehát mi a különbség a bön és a tibeti hagyományok között?!

Ha egy nem szektariánus nézőpontból vizsgáljuk meg a különböző hagyományvonalakat – mondjuk a gyakorlás szempontjából -, akkor nem találunk különbséget köztük; nincs. Mind az öt iskolája a tibeti buddhizmusnak a megszabadulás ösvényéről beszél. A bön, a nyingma, a kagyü, a szakja, és a gelug is, illetve a dzsonang, ami a hatodik. Mindegyik hisz a Buddhában, és mindegyik gyakorlatokat, módszereket használ ahhoz, hogy elérje a megvilágosodást, azaz elérje a Buddhaságot. Persze, ha csak elolvassuk a történeteket, amiket valakik leírtak vagy pedig olyan mestereket hallgatunk, akik nem ismervén más rendszereket azt mondják, hogy hatalmas különbségek vannak közöttük, akkor azt fogjuk elhinni. Persze, hogy vannak megkülönböztetések, például hogy ez most kagyü, az meg nyingma, vagy ez itt a nyingmából van, az pedig a kagyüből, ez gelug, az bön, amaz meg szakja, és így tovább. De valójában mind ugyan az; olyan ez mint a nagy világ vallásokkal. A valódi, gyakorlói szempontot az a sok-sok nem szektariánus mester képviseli, akik tisztelik az összes tanítást, megosztják másokkal a tanításokat és nincs vele gondjuk. Így ha a gyakorlás oldaláról tekintünk arra, amit a bönpok hisznek, akkor azt találjuk, hogy ugyanazt hiszik a tibeti buddhisták is. Amit a tibeti buddhisták hisznek, ugyanazt hiszik a bönpok is. Az összes hagyományban egyformán vannak szerzetesek, jógik, és világi gyakorlók. Lényegileg ugyanaz mind.

 

Kérdés: Mik a különbségek a bön hagyomány és a tibeti buddhizmus között? Miért választja valaki a bön vagy buddhista vonalat?

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Ha a hagyományvonalak közötti különbségekről beszélünk, a bönpok hagyományvonala Buddha Tönpa Serabtól származik, töretlenül egészen mostanáig és három fő rendszere van: a szútra, a tantra, és a dzsogcsen.

Először is, ha megnézzük a tibeti buddhizmust, ami magában is igen érdekes és összehasonlítjuk a többi buddhista irányzattal, mint mondjuk a thai vagy a burmai, teljesen mást látunk. Azt mondják, hogy a tibeti buddhizmus és annak minden tanítása Indiából ered, de nem tudják megmondani mindről, hogy pontosan hogyan és honnan. Persze vannak ilyen és ehhez hasonló dolgok a bönpoknál is, mint hogy nem lehet megtalálni Buddha Tönpa Serab születésének helyét. Meg tudjuk nevezni a helyet, de az nem fedezhető fel a térképen.

Csak annyit mondhatok, hogy a különböző iskolák, mint például a nyingma és a bönpo iskolák a dzogcsenben nagyrész megegyeznek; aztán a kagyü és a szakja iskolákban is megvannak a hasonló tantrikus és szútrikus tanítások amik nekünk is. Tehát amit a tibeti iskolák közötti különbözőségekről el lehet mondani, az csak és kizárólag a hagyományvonal. Ha olvasod a különböző iskolák könyveit, nem találsz közöttük különbségeket, és itt az eredeti könyvekről beszélek. Így azt mondhatjuk, hogy csak és kizárólag a hagyományvonal az, ami különbözik.

A tibeti emberek nem választanak hagyományt, én például egy bönpo családban születtem, így autómatikusan bönpo lettem, követem a bön hagyományt és gyakorlom azt. A legtöbb embernél ez így működik. Persze különböző emberek, különböző karmával rendelkeznek és különböző kapcsolódási pontokkal. Amint a bönpo családok bön tanítások iránt érdeklődnek és azt hallgatnak, az a kapcsolódási pont. Aztán előfordul, hogy néhány gelug és nyingma gyakorlót is érdekel a bön dzogcsen tanítás, meghallgatja a tanítást a bön mestertől és attól kezdve bönpo lesz, vagy fordítva. Tehát ez az a választás, ami a személyes karmikus kapcsolódási pontoktól függ. Mégis a legtöbb tibeti a család hagyományát folytatja, ily módon, ha a családod gelug, akkor gelug leszel, ha a családod bönpo, akkor bönpo leszel. Ez nem kifejezetten választás alapján megy.

 

Kérdés: Melyik tibeti régióban él a legtöbb bönpo?

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Kelet-Tibet, Kham régió. Itt van a legtöbb bönpo jelenleg. A kínai felmérések és népszámlálások szerint, a legnagyobb számban gelugok vannak, utána jönnek a nyigmák és bönpok, akik nagyon hasonló számban vannak, de legnagyobb része a bönpoknak Kelet-Tibetben, Kham tartományban van.

Kérdés: Rinpocse, kérem beszéljen a Kalacsakra és Shambhala hagyományról bönpo szempontból.

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Bönpoknak is megvan a speciális, saját Kálacsakra tanításuk a dünkor. Buddha Tönpa Serab ezen formáját is megmutatta, ebben a formában is megnyilvánult. A buddhista kálacsakra és a bönpo kálacsakra különbözik egymástól. A bönpok a kálacsakrát általánosan nagyon tisztelik, de nem igazán követik ezt a tradíciót. Tisztelik, mint minden más hagyományt. Shambhala, pedig a bönpok szerint Olmo Lungring. Olmo Lungringnek nagyon sok elnevezése van, az egyik ezek közül a Sambhala. Vannak olyan imáink, melyekben azért imádkozunk, hogy egy napon Olmo Lungringben szülessünk meg. Számos történet szól róla így Tönpa Senrab élettörténetében is szó esik Olmo Lungringről és annak szinonimájáról a Sambhaláról.

 

Kérdés: Ha valaki Shambhaláról beszél, hova tudnánk ezt Tibetben elhelyezni?

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Az a véleményem és a bönpok szerint is, ha Olmo Lungring és Sambhala ugyanaz, vagyis egymás szinonimái, akkor a földi síkon, valahova a Kailash-hegy nyugati oldalára tehető. Nem tudom, hogy attól milyen távolságra, de a Kailashtól Nyugatra. Egyértelmű, hogy ott van, mert amikor Buddha Tönpa Serab meglátogatta Tibetet, abból az irányból érkezett meg. Ennek a története le van írva.

 

Kérdés: Azt hallottam, hogy számos a jungdrung bönnel kapcsolatos film készítésében vállalt jelentős szerepet, kérem beszéljen filmes munkásságáról, különös tekintettel a most készülő filmről, mely Yongdzin Rinpocse élettörténetét dolgozza fel.

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Így van, meg volt a lehetőségem, hogy néhány dokumentumfilm elkészítésén dolgozzam. Az első ilyen dokumentumfilm, amit készítettünk a In Search of Zhang Zhung (Zsangzsung keresése) címet kapta. Erről egy könyv is készült, amit Charles Ramble profeszorral együttműködve készítettünk. Sokan dicsérték ezt a munkát utána, hogy jól sikerült, sokan bíztattak és ez is befolyásolt abban, hogy folytassam a dokumentumfilm készítést. A második film elkészítéséhez Mustangba utaztunk. Felső-Mustangban egy barlangban rengeteg bön könyvet és szöveget találtunk, a National Geographic stábjával jutottunk be a barlangrendszerbe és ott volt az a hatalmas mennyiségű könyv, melyek a 14. században, illetve a 15. század elején íródtak. Igazán érdekesek. Dokumentumfilmeket készíteni és könyveket írni mindig is nagyon érdekes volt számomra. A filmkészítést talán még inkább érdekesnek találom, közben ugyanis nagyon sok emberrel kerülhetsz kapcsolatba. A jelenlegi munkát, Yongdzin Rinpocse életrajzi filmjét, 3 éve kezdtük el, Rinpocse utazása címmel. Már majdnem teljesen kész a dokumentumfilm, amit egy Mexikói filmes céggel, az EFD-vel készítünk. Rengeteg országba mentünk forgatni, úgy mint: Nepál, India, Anglia (London), Olaszország, Lengyelország, Mexikó; nagyon sok helyen forgattunk. Rinpoche útja, a gyermek kora aztán, hogy négy évet töltött egy barlangban meditációval és utánna pedig a hagyományvonal forrása lett. Elmenekült Tibetből, majd Londonba ment, ahol megírta az első angol nyelvű bönpo könyvet a Nine Way of Bon-t Snellgrow professzorral, majd utána visszament Indiába. Igazán érdekes követni Rinpoche történetét, ahogy mindig talált valamit, ahogy megtalálta a kapcsolatot másokkal. Például, mikor visszatért Londonból Indiába, találkozott azzal a katolikus segélyszervezettel, amely aztán támogatta őt, és ennek eredményeként jöhetett létre a bön közösség [Dolanjiban], ahol utána megalapíthatták a [Menri] kolostort. Ez nagyon érdekes volt a számomra, mert van hogy megkülönböztetjük a vallásokat egymástól, de ha létrejön közöttük a kapcsolat, és valamelyiknek szükség van segítségre, akkor segítenek egymásnak. Ha szükség van segítségre, akkor valaki jön és segít. Ezután egy teljes oktatási rendszert dolgoztak ki és újra felállították a teljes átadási vonalat is, mely tartalmazta az összes meghatalmazást, ami megkapható. Az első apátja, Őszentsége 33. Menri Trizin lett. A film tehát erről szól. Végig követi Rinpoche életét, nagyon érdekes.

 

Kérdés: 

Hány olyan közép-ázsiai térséget említhetünk még, ahol a bön erőteljesen jelen van, Kham-on kívül?

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Amdoban és és Gyalrongban. Gyalrong Kína és Tibet határán fekszik. Ugye korábban a gelugok behívták a mongólokat, aztán jöttek a kínaiak és sokmindent leromboltak, de még így is vannak bönpok. Utoljára 2012 odamentem és sokan vannak a bönpok és nagyon sok helyen még állnak a kolostorok Gyarlungban, csakúgy mint Közép-Tibetben, de nemannyira lhaszaban, és az ücangi területeken is sok kolostor van még, ami nagyon erős még. A szent család, Buddha Tönpa Serab családjának vonala még mindig ott él.

 

Kérdés:Mustang és Ladakh?

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Mustangban is. Van egy kis falu, aminek a neve Lubrak, ez teljesen bönpo. Aztán ott van Zagrot. Ezen a részen is vannak még bönpok egész Felső-Mustangig. Van ott néhány olyan bönpo család, amelyik lhabönt követ, tudja az egyfajta bönpo pap. Ilyen és ehhez hasonlók is vannak ott. Továbbá Dolpoban is szintén sok a bönpo van. Ráadásul Felső-Dolponak talán fele bönpo ezen a részen, ezer éve változatlan a hagyomány.

 

Kérdés: És Lhadak?

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse: Lhadakban van most egy kis kolostora a bönpoknak.

Kérdés: Bhutan?

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse: Buthanban is mostanában indul újra. Természetesen régebben több kolostor volt, amiket most a kagyüpák használnak, bár a régi festmények még megvannak. Mostanság kezdődik újra, de, nem egyszerű.

 

Kérdés: Rinpocse kérem meséljen önmagáról, az életéről egy kicsit. Mi inspirál egy 19 éves tibeti fiatalembert, hogy szerzetes legyen? Mi a jelenlegi pozíciója a jungdrung hagyományvonalban?

 

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Amikor szerzetes lettem, nem mondhatom, hogy igazán jó volt a motivációm, de tényleg. Hiszen a gyerekkoromban, a kínai kommunista uralom alatt nem volt megengedett a vallás, nem volt gyakorlás, nem lehetett még mantrát sem recitálni, 20 év teljes bezártság volt. Az emberek sosem beszéltek a tradícióról, gyakorlásról, semmi ilyesmiről. Kínai kulturális forradalomtól (1959) a 1980-es évekig. Teljes bezártság vol. A szülőknek nem beszélhettek a gyerekeknek erről, mert ugye a gyerekek nem tudnak hallgatni, mindig mindenről fecsegnek amit másoktól hallanak és hát rengeteg kém volt. Emlékszem a nagypapámra, állandóan elkapták, azért mert mantrázott. Volt, hogy megbüntették vagy épp börtönbe zárták emiatt. Szóval nekünk gyereknek nem beszéltek ilyesmikről. Én sem tudtam róla semmit. Aztán a 1980-as években kezdődött egy enyhe nyitás ezen a téren a kínaiak részéről és ennek hatására megjelenhetett a vallás. Aztán megjelenhettek tanítók, szerzetesek, ahogy azt mi mondjuk trapa vagy lama. Egyszer jött a hír, hogy érkezik egy láma. Addíg mindenkinek más és más elképzelése volt róluk, azt képzeltük, hogy a lama teljesen különbözik az emberi lényektől. Aztán megérkezett az öreg mester és akkor rájöttünk, hogy oh, ugyanúgy néz ki mint mi, mint egy emberi lény.

Jómagam földműves családban nevelkedtem, aminek egy része nomád volt.   A kínaiak valamikor a 80-as évek elején begyűjtöttek, majd újra szétosztottak mindent oly módon a különböző családoknak. Én mindíg a család nomád részénél voltam, nagyanyámmal. A nomádok élete nagyon, nagyon nehéz. Nagyon hideg van télen, a tavasz igazán kemény, sokáig minden meg van fagyva, aztán jönnek a farkasok, tehát azt mondhatjuk, hogy kíméletlenül nehéz ez az életforma. Amikor a nyolcvanas években megjelentek a lámak a szerzetesek és mi láthattuk, hogy az ő életük mennyire örömteli, nem kell tenniük semmit és bárhová mennek folyton felajánlásokat tesznek nekik, az életük boldog. Ez igen motiváló volt akkor számomra, megvizsgáltam az életem, jó alaposan, hogy az mennyire kemény. Egy napon, amikor egy helyi mester szertartást tartott a helyiekért, megkérdezte a nevem és utána azt mondta nekem,- Szönam állj be szerzetesnek! Azt mondtam neki, nem semmi esetre sem akarok szerzetesnek állni, de a szavai mégis mély nyomot hagytak bennem. Aztán valamikor 1986-ban, mesterünk Yongdzin Rinpocse először látogatott hozzánk. Ennek hatására több fiatal fiú állt szerzetesnek. Nem tudjuk miért legyünk szerzetesek, hogy mi az a motiváció, de szerzetesnek álltunk. Ha megnézzük, hogy az életünk milyen kemény és nehéz, azoknak pedig békés, máris meg van a döntés. Aztán persze mondtam az anyámnak, az apámnak, hogy, hogyan választottam, mit akarok, ők támogattak benne. Aztán megtanultam lassan, hogy szerzetesnek lenni, nem csak annyi, hogy hátra hagyd a nehéz munkás életed, és kialakítottam a motivációm. Hát nekem valahogy így kezdődött a szerzetesi életem.

 

Kérdés: Létezhet Tibeten kívűl hasonló tradíció, mint a bön?

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Nagyon sok hagyomány van amelyek az ősi időkben keletkeztek és sok hasonlóság van közöttük, mivel sok mindent megosztottak egymással, igen létezik néhány egy pár hasonlóság, bizonyos részletekben mint példaul…

 

Kérdés: Honnan származnak ezek a tradíciók?

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:

Van példaul Kasmírban egy kis közösség, nem emlékszem a nevére pontosan, olvastam egy könyvből. Egy olyan tradíció, ahol szintén van sötét elvonulás, tummo, beszélnek a csatornákról, csakrákról. Nagyon érdekes. Ha jól tudom az iszlám egy ága, de nem teljesen megegyező azzal, vannak különbségek. Nagyon kis számú közösség gyakorolja csak. Egy olasz professzor írt róla könyvet. Sok hasonlóság van a bönnel, mint a tummo, sötét elvonulás, binduk, víziók.

Vannak hasonlóságok a hindu tradícióval is, mint példaul az elemeknél, illetve a rituális részben. Elemekkel való gyógyítás szintén. Tehát főképp az ősi tradíciókban lehetnek hasonlóságok. A fő részben, tehát a dzogcsenben nem tudom, hogy van-e hasonlóság, de a gyakorlatokban, rituálékban lehetnek hasonlóságok.

 

Kérdés: Rengeteg tradíció van a földön. Mitől függ, hogy melyik tradíció komoly és az ember számára hasznos?

Khenpo Gelek Jinpa Rinpocse:          

Bárminek is nevezzük a meditáció gyakorlását, tényleg nem számít hogy hívkuk, de ezek az elemek, módszerek segítenek az embereknek. Persze függ attól is, hogy te mit keresel épp. Ha végső békét és boldogságot szeretnéd elérni, akkor az az út a megszabadulás ösvénye. Minden egyes valláshoz megvan a kapcsolat, azt szoktuk mondani a karmikus kapcsolat. Egy hagyomány nem lehet gyümölcsöző mindenki számára, hiszen mindenkinek megvan a maga karmikus kapcsolata.
 Például a bön hagyomány nagyon gazdag, megvan benne minden, ami egy ember számára szükséges, de ha nincs meg a kapcsolatod vele, akkor nem tudsz találkozni ezekkel a tanításokkal. Ugyanígy a nyingmában vagy kagyüben, stb. is megvannak azok a kiváló módszerek melyekre az embereknek szükségük lehet, de itt is igaz, ha nincs meg vele a karmikus kapcsolatod, nem kapod meg. Általában mi azt mondjuk, hogy a buddhizmussal való kapcsolat a legfontosabb, mert ez összekapcsolja a tudatod a képzéssel, a módszerekkel, elvezeti a tudatod a belső szenvedésektől a végső béke és boldogság állapotába. Persze más hagyományok is lehetnek hasznosak, nem dönthetjük el azt, hogy csak egy hagyomány az, ami mindenkinek kell. Mindig hiszünk a karmában, és a karmikus kapcsolat nagyon fontos.

 

Köszönöm szépen Rinpocse!


/Az interjút készítette: Hendrei Tibor, Sambhala,

fordította: Molnár Krisztián és Csáki Eörs/

Az öt elem mudra – az elemek harmonizásásának gyakorlata


Mikor Menri Pönlop Trinley Nyima Rinpocse 2011-ben Budapestre látogatott, megtanította nekünk ezt a rövid és hatásos gyakorlatot az elemek harmonizásására. Reméljük ez a videó felidézi a gyakorlatot azokban, akik ott voltak és kedvet csinál azoknak is a gyakorlására, akik most találkoznak vele először.
A videó a Khyungdzong Wodsel Ling non-profit organization álltal készült és ők bocsájtották a rendelkezésünkre. A magyar felirat kiválasztható a menüsorban.

Tormakészítés és az oltár felépítése


p1100561
Ashak Geshe Lungrig február 6-án, hétfőn megtanítja nekünk egy tibeti torma (gtor ma) elkészítését, ami az oltáron elhelyezett ételfelajánlás az istenségnek (yi dam). Sok fajtája létezik, az oltáron elhelyezettől, a szertartás közben felajánlott tormáig. Ezek álltalában mind árpalisztből, vajból és színes korongokból készülnek. Mivel midegyiknek a díszítése egyedi, ami az adott istenségtől függ, akinek felajánljuk, ezért az általános ismereteken túl, egy konkrét torma elkészítését fogja megmutatni nekünk. A torma felépítése jelképezi a testet, a beszédet és a tudatot, és a nagylelkű felajánlást.

Ezen kívül a fennmaradó időben megtanítja nekünk, hogyan épül fel az oltár és mi a jelentése az egyes részeinek.

A helyszín A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, K2-es terem. A programon való részvétel felajánlás alapon történik, kérjük, hogy aki részt kíván venni, előre jelezze.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Zsangzsungi Újév


zhang zhung losar

A bönpoknál hagyományosan megüneplik a zsangzsungi újévet is, ami általában egy hónappal korábban van mint a tibeti loszár és egybeesik az Ázsia szerte ünnepelt holdújévvel.
Ezúton szeretnénk mindenkinek Boldog Zsangzsungi Újévet kívánni, a 2017-es tűz kakas évre!


Február 3-5. – Meditációs hétvége


sky-fejlec-1

Közösségünk meghívására, Ashak Geshe Lungrig, a Shenten Dargye Ling elvonulóközpont egyik szerzetese, Meditációs Hétvégét tart a Jungdrung Bön hagyomány szerint, február 3-5. Helyszín: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola.

Yeshe Sal Ling


flags-in-back-fluttering-1633-cr314x339

Yeshe Sal Ling

Nemrég értesültünk az örömteli hírről, miszerint 2017. február 10-én, Tönpa Senrab születésnapján, a Yeshe Sal Ling elvonuló központ lamajaként, a kiváló Lama Sangye Mönlam-ot trónra emelik. Yongdzin Lopön Tenzin Namdak Rinpocse és Khenpo Tenpa Yungdrung Rinpocse fogják celebrálni a Triten Norbutse Kolostorban, Kathmanduban.

Lama Sangye Mönlam egy kivételes lama, aki mestere és magasan képzett tanítója mind a dzogcsen tanításoknak, mind a tantráknak, illetve az olyan segéd gyakorlatoknak is kiváló ismerője, mit a calung vagy a trulkhor, illetve a különféle rituálék és rituális zene.

lama_sangye_monlam_2014_1298_esther_eulate-389x518

Lama Sangye Mönlam

Az ünnepségre mindenkit szeretettel várnak a Triten Norbutse Kolostorba. Akinek nincs lehetősége emenni, de szeretné gratulációját kifejezni, azt örömmel látják Yeshe Sal Ling-ben, a  január 22-28 között tartandó Gutor (haragvó Csamma) és Sönam Loszar (Bönpo Loszar) alkalmával. A központban egész januárban van lehetőség felkeresni Lama Sangye Mönlam-ot, illteve Geshe Samten Tsukphu-t.

Yeshe Sal Ling, Graz mellett, egy St. Radegud nevű kis településen található. Budapestről könnyen megközelíthető, napi egy közvetlen buszjáratot indítanak a Népligetből Grazba, és Grazból óránként indul busz St. Radegud-ba, ami 2 percnyi sétára tesz le minket a központtól. Maga a központ a hegyoldalban, gyönyörű környezetben található, ahol “gyógyító a levegő”, így a környéken számos rehabilitációs központot és kórházat is építettek. Minden szempontból kiváló helyet találtak arra, hogy megalapítsák ezt, a Triten Norbutse Kolostorhoz kapcsolódó jungdrung bön központot. 2015-ben Yongdzin Lopön Tenzin Namdak Rinpocse és Khenpo Tenpa Yungdrung Rinpocse avatták fel, és azóta rendszeres tanításokkal és elvonulásokkal várják a gyakorlókat és érdeklődőket. A központban lehetőség van szállásfoglalásra, de akik a hely szüke révén már nem tudnak szobát kapni, azok tudnak foglalni a közeli szomszédságban található vendégházak, fogadók valamelyikében.

Yeshe Sal Ling

Nevüket, Yeshe Sal Ling – az “Eredendő Bölcsesség és Világosság helye” – Yongdzin Rinpocsétől kapták a dzogcsen gyakorlatok kihangysúlyozásának céljából, de Lama Sangye révén már kezdetektől erős kapcsolódásuk van a Magyü (Anya Tantra) tanításokkal. Ezenfelül, egy kiváló bön könyvtárral is büszkélkedhetnek, ami folyamatosan bővül.

További információért látogassatok el a honlapjukra, vagy vegyétek fel a kapcsolatot a szervezőkkel.
http://yungdrung-bon.com/yeshe-sal-ling/
tinyflame@rediffmail.com (Sophie)

(Az első két kép a Yeshe Sal Ling honlapjáról van)


 

« Older posts