A Tan elterjesztése

A Tan elterjesztése

A Jungdrung Bön tanításoknak alapvetően három felosztási rendszerét különböztethetjük meg. A hagyomány szerint Tönpa Senrab három ciklusban tanította tanait: az első ’A bön kilenc útja’ (theg pa rim dgu’i bon), a második ’A négy kapu és az ötödik a kincsestár’ (sgo bzhi mdzod lnga), és a harmadik ’A kinyilatkozások három köre: a külső, a belső és a titkos’, (bka’ phyi nang gsang skor gsum).[1] Ezen szövegek mindegyike megtalálható a bön Kangyurban (bKa’ ’gyur).

’A bön kilenc útja’-nak három változata ismert, aszerint, hogy hol találták meg az adott szöveget: a ’Déli kincsestár’(Lho gter), az ’Északi kincsestár’ (Byang gter), és  a ’Középső kincsestár’ (dBus gter). David Snellgrove a ’Déli kincsestárból’ fordított le részeket 1967-ben kiadott könyvében.

A kilenc ösvényt három nagyobb csoportba lehet sorolni:[2]

  1. az oki ösvény, ami az első négy út (rgyu’i theg pa)
  2. az okozati ösvény, ami a második négy út (’bras bu’i theg pa)
  3. a dzogcsen a kilencedik út

’A bön kilenc útja’, a ’Déli kincsestár’ szerinti felosztásban[3]:

  1. Csasen Thegpa (Phywa gshen theg pa) – ’A jövendölés senjének [4] útja’; különféle jövendölési módokat tartalmaz, mint a jóslás (mo), asztrológia (rtsis), rítusok (gto), orvosi diagnózis, az okok vizsgálata (dpyad).
  2. Nangsen Thegpa (sNang gshen theg pa) – ’A megnyilvánulások senjének útja’; bemutatja az istenek és démonok eredetét, a kiváltás, az elűzés, a kiengesztelés és az istenek meghívásának gyakorlatait.
  3. Trulsen Thegpa (’Phrul gshen theg pa) – ’A varázslat senjének útja’; az ártó erők elhárítását tartalmazza.
  4. Szisen Thegpa (Srid gshen theg pa) – ’A létezés senjének útja’; a közteslét (bar do) állapotaival foglalkozik, és azzal, hogy hogyan érhetnek el az érző lények kedvező újraszületést.
  5. Genyen Thegpa (dGe snyen theg pa) ’Az erényes világi gyakorló útja’; azoknak útmutató, akik elfogadják a tíz erényt és a tíz tökéletességet.
  6. Drangsong Thegpa (Drang srong theg pa) – ’A bölcs útja’; a kolostori élet szabályait írja le, a drang srong a bönpok által használt kifejezés a teljesen felavatott szerzetesre.
  7. A kar Thegpa (A dkar theg pa), – ’A fehér A útja’; az alacsonyabb és magasabb tantrikus tanításokat és gyakorlatokat tartalmazza.
  8. Jesen Thegpa (Ye gshen theg pa), – ’Az eredendő sen útja’; A tantrikus gyakorlatokhoz szükséges megfelelő mesterrel, partnerrel és hellyel foglalkozik, illetve részletes leírást ad a mandalákról és az istenségekről.
  9. Lamé Thegpa (bLa med theg pa) – ’A meghaladhatatlan út’; A dzogcsen, a Nagy Tökéletesség tanításait tartalmazza.

A második rendszer ’A négy kapu és az ötödik a kincsestár’ részei a következők:[5]

  1. Tönpa Senrab tanít

    Tönpa Senrab tanít

    Csabkar (chab[6] dkar) – Fehér Víz; ebbe tartoznak a mantrák és a magasabb tantrikus tanítások.

  2. Csabnag (chab nag) – Fekete Víz; ide tartoznak a jóslás, az asztrológia, a mágikus rítusok, és a diagnózis.
  3. Phen yül (’phan yul[7]) – Phen völgy; ez tartalmazza a szerzetesi élet szabályait, a fogadalmakat és filozófiai tételeket
  4. Pönsze (dpon gsas[8]) – Bölcs Mester; ide tartoznak a dzogcsen tanítások.
  5. Thothog (mtho thog) – a Csúcs; ami mind a négy Kapuból tartalmazza a lényegi részeket.

 

A harmadik felosztási rendszer három részéből, a külső megfelel a Lemondás ösvényének (szútra), a belső az Átalakítás ösvényének (tantra) és a titkos pedig az Önfelszabadulás ösvényének (dzogcsen).[9]

/Írta: Csáki-Bertók Sára/

[1] Reynolds 2014: 13.

[2] Karmay 2009 [1997]: 112.

[3] Snellgrove 2010 [1967]: 9-11.; Kvaerne 2010: 13.;

[4] A gshen, magyaros kiejtés szerint sen, sTon pa gShen rab követőinek neve, a bönpo szinonimájaként is használják, gyakran mint papként, vagy a rituálét végző személyként értelmezik. Mindez a gShen klán nevéből jön, ahová sTon pa gShen rab született.

[5] Snellgrove 2010 [1967]: 16-19.; Karmay 2009 [1997]: 111-113.; Kvaerne 2010: 13.; Nagano – Karmay 2008: 50.; Reynolds 2006 [2005]:  8-10.

[6] A chab-nak két jelentése van, királyi hatalom vagy erő, illetve a víz tiszteleti kifejezése. Snellgrove 2010 [1967]: 16.

[7] ’phan yul egy völgy Közép-Tibetben, mindkettő értelmezés gyakran előfordul a bönpo szövegekben. Snellgrove feltételezi, hogy jelen esetben a ’phan yul rgyas pa ’bum gyi bon  a ’Phan völgy százezer hosszú bönje’-t jelenti. Snellgrove 2010 [1967]: 15-16.

[8] A dpon gsas zhang zhung-i szó, a bla ma-nak is a megfelelője. Nagano – Karmay 2008: 114.

[9] Tibetan Bön Historical Society

Bibliográfia

Kvaerne, Per 2010. „The bon Religion – An Introduction”. In: A Collection of Studies on the Tibetan Bon Tradition (p.6-20) [Online]  http://www.holybooks.com/studies-tibetan-bon-tradition/   [Megtekintve: 2015. 02.13]

Nagano, Yasuhiko – Samten G. Karmay (edt.) 2008. A Lexicon of Zangzhung and Bonpo Terms. Senri Ethnological Reports 76. Bon Studies 11. Osaka: National Museum of Ethnology

Reynolds, John Myrdhin 2006 [2005]. The Oral Tradition from Zhang-Zhung. Kathmandu: Vajra Publications

Reynolds, John Myrdhin 2014. The Precepts of the Dharmakaya. Kathmandu: Vajra Books

Samten G. Karmay 2009 [1997]. „A General Introduction to the History and Doctrines of Bon” 1975, Tokyo. In: Samten G. Karmay. The Arrow and the Spindle, Studies in History, Myths, Rituals and Beliefs in Tibet. Kathmandu: Mandala Book Print

Snellgrove, David 2010 [1967]. The Nine Way of Bon. Bankok: Orhid Press